14.fejezet

Minden Oké!!!

LUCY

Most Jamesell nem vagyunk olyan jóban, mert tegnap óta mikor is összekaptunk a Kendall dolgon, amit jobb lett volna inkább titokban tartani, mert én vagyok most a hibás. Szerencsére az új dalom kezd össze állni és ennek örülök,  boldog vagok, mert van egy olyan életem, ami normális mondjuk és van egy olyan, amikor csak én vagyok a központban és a tökéletes család és barátok és a tökély fiú! Ez sajnos lassan inkább teher, mint öröm, mert nem lehet úgy élnem, hogy másnak adom magam, és félek, hogy ez Jamesnek is árthat vagy a bandának azzal, hogy ha tovább húzom a dolgot! Minden most szakad a nyakamba mikor a legboldogabbnak kéne, lennem pedig nem vagyok az. Ma még James szüleivel is találkoznom kéne, de most nem tudom, mit tegyek, hogy James még szóba sem áll velem! Ezeken a dolgokon agyaltam egész este és szinte nem is aludtam és reggel már csak a plafon bámulásán kívül semmi nem jutott eszembe csak, hogy mit tegyek ezekkel a dolgokkal, amik kínoznak engem? James olyan reggel hatkor jött be hozzám hogy készüljünk, mert mennünk kell a géphez, hogy a szüleihez érjünk ebédre vagy legalább délutánra, de azon kívül semmi mást nem mondott nekem. Most mit csináljak? Én kérjek bocsánatot, mert Kendall így érez irántam? Hát sajnálom, de nem tehetek róla és pont, ha ő is így áll hozzá én is! Csak pakoltam a dolgokat mikor Jesse jött be elköszönni!

- Vidám napot neked!

- Ha ezt boldog napnak lehet nevezni!

- Na, most mi a baj mond meg a kedves L. B-nek!

- James haragszik rám ezért nem áll szóba velem, mert Kendall elmondta mit érez még irántam, de én hülye fejjel elmondtam Jamesnek és ezért haragszik rám!

- És mit fogsz most csinálni?

- Bocsánatot kérek és elfelejtettem vele az egész dolgot!

- Hogy?

- Nem tudom talán azzal, hogy nagyon aranyos leszek, a szüleivel ott ahol születtet New York-ban!

- Még te kérsz tőle bocsánatot?

- Muszáj, ha nem akarom elveszteni!

- De te voltál az őszinte ő meg hisztis! Szerintem leckéztesd meg!

- Hogyan?

- Legyél olyan lány a szülei előtt, aki nem bunkó, de még szeret a családja de James ki nem állhat!

- De James csak azt nem állhatja ki…

- Nem is tudom, mit nem állhat ki!

- És még te akarod meg leckéztetni?

- Te akarod!

- Ez most mellékes!

- Van, egy kis időd mielőtt találkozol, velük derítsd ki!

- De hozzám se akar szólni! Meg van! Utálja, ha nem csináljuk azt, amit megbeszéltünk!

- Na, látod, ehhez már csak az kell, hogy tapadj rá és kész!

- És ha nem jól sül el?

- Mit veszthetsz? Úgy se szól hozzád és kész!

- Ja, úgy se szól hozzám, de utálni fog!

- Úgy se fog!

Hirtelen James ordított fel hogy indulunk! Levittem a csomagokat Jessevel és elköszöntem a többiektől! Mikor Kendallt öleltem meg James csak úgy kiment! Mielőtt beszálltam az autóba Jesse annyit mondott nekem halkan, hogy amit megbeszéltünk

JAMES

Alig várom, hogy lássam a családomat, és hogy bemutathassam Lucyt a szüleimnek, mert már nagyon sokat meséltem nekik róla és kíváncsiak rá már nagyon! Alig várom, hogy lássam a szüleimet, mert már hiányoznak nekem! A repülőre mikor felszálltunk Lucy messzebb ült tőlem gondolom, érzi, hogy nincs minden rendben velünk! Tényleg elég hülye vagyok, hogy azért büntettem, mert másnak tetszik, de ő semmit nem tette!

- Mi jót csinálsz?

- Semmit csak bámulok az ablakon kifele!

- Mi a bajod?

- Nekem? Neked mi a bajod?

- Nekem csak az, hogy mindig küzdenem kell valakivel érted és ebben nem segítesz sokat!

- Én?

- Igen! Most is Kendall miatt vagyok olyan pipa!

- De nem csináltam semmit akkor miért engem büntetsz?

- Nem büntetlek!

- Akkor miért voltál velem ilyen semleges az elmúlt napon? Én elmondtam neked, hogy ne hogy baj legyen belőle, de te meg óvodás gyéreként viselkedsz!

- Talán nem szoktam hozzá ahhoz, hogy egy lányért küzdenem kell mással! Új nekem ez a dolog!

- Akkor beszéljük, meg nem durcáskodni kell!

- Jó én voltam a hülye és bocsánatot kérek ezért! Így jó?

- Jobb!

- Akkor mi lenne, ha ezt nem említenénk a szüleim előtt, mert akkor anya engem hibáztatna!

- Nem csak ő! Én is!

- Jó tudom! De te se vagy olyan ártatlan benne! Mindig olyan vagy, hogy mindenki veled akar lenni!

- Ó már ez is baj?

- Nekem nem, ha velem csinálod! Viszont megígérsz valamit nekem?

- Persze!

- Ha szakítani akarsz velem, akkor szólsz, ne mástól tudjam meg!

- Miért akarnék veled szakítani? Igent mondtam vagy nem?

- Nem azért! Ha úgy érzed, nem megy, minden okén köztünk akkor beszéljük, meg nem egyből vitázzunk!

- Rendben! Sajnálom, hogy ennyire nagy ügyet csináltam az egészből!

- Nem gond!

- Akkor olyan leszek, mint egy kisangyal és nem, mint egy hisztérika a szüleid előtt!

- Azt jól teszed! Tudod, most adnék neked egy csókot, de sokan vannak körülöttünk és ezért nem adok neked ne, hogy rontsam az Imi dzsemet!

- Jamesel! Magán repülőn ülünk.

- Csak viccelek!

Picit bánt a dolog hogy eddig nem voltam normális és ezért nem beszéltük meg a dolgot! Mostanság nagy volt a nyomás és a változás és kicsit megzavart ez engem!