1.fejezet
Te Bolond!

 JAMES:
Lucy makacs volt így gondoltam rá ébresztem hogy nem szabad siránkozni! Kiráncigáltam az ágyából és ruhástól be dobtam a medencébe hogy magához térjen végre! Úgy látszik használt neki mert rögtön neki állt készülődni! Carlos már lent várta Lucyt hogy be vigye a stúdióba! Mikor le jött olyan furcsa volt mint ha félne tőlem. Nem akart a szemembe nézni és kerülte a beszélgetést velem. Mikor be mentünk a producerekhez én kint leültem és vártam mi lesz a vég kifejlet. Egy jó ideig bent voltak és mikor nyitották az ajtót Lucy a nyakamba ugrott!

- Most mi van? Mit csináltam?
- Semmi rosszat! Meg kaptam a sorozatot ha minden igaz.
- Komolyan?
- Igen! Nem baj a mostani helyzet mert így is meg akarják csinálni a sorozatot! Alá is írtuk a dolgot! Három hónap múlva megy a szereplő válogatás és a nyár végén meg az első forgatás is meg lesz!
- Akkor nem vagyok bajban?
- Nem! Imádlak te nagy majom! Akkor ma ünnepelünk ennek örömére!

Nagyon örültem a hírnek és nem tudtam nem mosolyogni ahogy Lucy a nyakamba csimpaszkodott! Carlos is sokkal nyugodtabb volt most már.

LUCY:

Nagyon boldog voltam így hogy biztos volt már a jövőm. Szegény James nyakában lógtam egy ideig de szerintem nem volt vészes ez a látvány! Annyira örültünk neki hogy el terveztünk hogy tartunk egy kis bulit ma este a házban mivel Maddie nem lesz otthon mert el utazott egy hétre! Mostanság sokat utazgat és nincs otthon! Mikor haza mentünk mindenki tűkön ült hogy mi van a sorozattal. Gondoltam meg viccelem őket egy picit. Mikor be értem komor fejet vágtam és Nina meg ölelt.

- Nem baj majd lesz másik lehetőséged bogaram!
- Tudom de szeretem ezt a sorozatot.
- Tudom de ha akarod akkor keresek neked egy másikat!
- De nem kell! Meg kaptam!
- De nyomi! Én meg azt hittem hogy nem!
- Valld be hogy be paráztál!
- Ha ilyen fejjel jössz be és így beszélsz akkor nem!
- Ezért ma bulizunk egyet! De előtte az orra alá dörgölöm a kedves szomszédomnak hogy el baltázta a dolgot.

James nem tartotta jó ötletnek hogy egyedül mennyek ezért velem jött. Mikor be csöngettünk Ashley anyukája nyitott ajtót!

- Jó napot kívánok! Ashley itthon van? Szeretnék vele beszélni..
- Még van képed ide jönni azok után amit csináltál vele?
- Tudja tisztelem az öregebb nemzedéket de azt nem szeretem ha így beszél velem egy olyan személy aki nem tudja a valóságot.
- Én tudom a valóságot! Mióta te itt vagy meg keserítetted a lányom életét és James is!
- Akkor csak annyit üzenek Ashleynek hogy nem kell aggódnia mert végül meg kaptam a sorozatot! Akkor a viszont látásra!

Nevetve mentünk vissza fele a házba!

- Te aztán jó kiosztottad Mrs. Enderson-t! Csak úgy porzott utánad a bejárati ajtó!
- Tudod boldog vagyok és most senki és semmi nem ronthatja el a kedvemet. Talán még te se!
- Én mivel?
- Vannak néha olyan pillanataid mikor az idegeimre mész!
- Nekem? De neked is vannak!
- Már hogy lennének?
- Úgy hogy ha nekem is vannak akkor neked is!
- Inkább fogd be!
- Fáj az igazság?
- Nem csak a hülyeséged!
- Akkor már ketten vagyunk ezzel!
- Inkább hanyagollak most!
- Jó de ezt ne felejtsd el! Ha engem keresel akkor én is hanyagollak majd!
- Mindjárt sírok! Talán egy fagyi most fel tud dobni! Mondjuk egy dupla csokis turmixszal!
- Csak a hasadra bírsz gondolni?
- Nem! Arra hogy ez most jól esik nekem és meg is fogom enni a fagyit a turmixból meg nem adok neked!
- Nem is kell! Majd csinálok magamnak!
- Felőlem!
- Hány embert szeretnél a bulira?
- Csak mi ránk gondoltam!
- Az baj!
- Miért?
- Mert Carlos és Kendall már vagy 20 embert meg hívtak.
- Nem baj! Akkor ki fog vásárolni piát meg ilyeneket?
- Gondoltam mi ketten! Carlos úgy is a bulival lesz el foglalva Logan meg az elrendezéssel hogy ne törjenek össze semmit!
- De te cipeled a dolgokat!
- Én? Miért pont én?
- Mert te vagy a pasi!
- Ja most már mindent értek! De kocsival megyünk!
- Kocsival megyünk akkor! De én fizetek!
- Most ezt hagyjam vagy ellenkezzek?
- Nem ajánlom az ellenkezést!
- Mert?
- Azért mert ennyivel én is hozzá akarok járulni az itteni dolgokhoz!
- De ezt akkor sem hagyhatom! Legalább a felét had álljam!
- Nem!
- De!
- Majd meg látjuk!

A fiúk még rendezik a lakást én addig Jamessel el mentem vásárolni. A boltban nagyon jól szórakoztunk. A vásárlás után gondoltuk még rá érünk egy fagyira és a kocsit ott hagytuk a parkolóba és sétálva mentünk tovább. Én egy nagy adag fagyit ettem még James csak egy gombócot evet.

- Olyan beteg leszel attól a sok fagyitól! Sőt dagadt is leszel.
- Nem érdekel! Most jó a kedvem! Most úgy érzem hogy mindenre képes vagyok!
- Igazán?
- Igen!
- Most féljek ennek vagy örüljek?
- Nem tudom! Attól függ!
- Mitől?
- Hogy mennyire húzod fel az agyamat! Ha nagyon akkor csak nyakon verlek ha meg csak kicsit akkor még meg úszod a dolgot!
- Juj akkor inkább rettegek!

Hirtelen minket kezdtek bámulni a körülöttünk el haladó járókelők! Nem volt nehéz ki találni hogy a Ashley féle hazugság miatt bámultak minket. James be ment gyorsan fizetni még én kint ültem. Egyszer csak egy lány állt mellém.

- Van képed még itt randevúzgatni Jamesel mikor mocsok módon el loptad attól a szegény lánytól?
- Mi a gondja most velem?
- Csak annyi hogy egy liba vagy!
- Nem érdekel mit mondasz! Ha nem ismered az igazat az a te bajod! Most kérlek menny el mert zavarsz és ez zaklatás!

Mikor vissza jött James a lány el ment!                          

- Ki volt az a lány akivel beszélgettél?
- Egy haragosom!
- Ashley miatt?
- Igen! Nem hiszem el hogy még mindig nem felejtették el!
- Majd előbb utóbb el fogják.
- De mindenki minket bámul!
- És? Vedd úgy hogy ők a közönség.
-  Ja a mérges közönség.
- A közönség már csak ilyen!
- Köszi! Inkább mennyünk innen!
- Hova?
- Nem tudom de innen el! Nem akarok még haza menni!
- Autókázunk egy kicsit?
- Az jó lesz!

Vissza sétáltunk az autóhoz és el indultunk. Csak úgy autókáztunk cél nélkül. El mentünk egy parkba ahova csak a gyerekes szülők szoktak! Ott sétáltunk és csak néztük az embereket akik észre se vették hogy kik vagyunk.

- Így már jobb? Nem bámul minket senki.
- Sokkal! Senki nem tudja hogy te egy híres énekes vagy!
- És azt hogy te meg egy új sztár palánta!
- Na akkor mi legyen a téma?
- Nem tudom!
- Ez nem sok infó!
- Hát nem sok! Mesélj arról hogy mit csináltál még én világot láttam?
- Hát tudod szenvedtem.
- Ashley miatt?
- Igen! Annyira meg utáltam hogy szavakkal nem lehet le írni ezt! De meg érte!
-  Miért is?
- Mert ha ezt érdemlem azért a csókért akkor szenvednék még.
- Váltsunk témát!
- Miért? Most mi rosszat mondtam?
- Annyit hogy vegyük úgy mint ha az a csók meg se történt volna a többivel együtt. Nem volt semmi köztünk és kész!
- De most miért? Azt hittem te is élvezted!
- Igen élveztem de hiba volt!
- Ugyan miért?
- Mert a kapcsolatodat tönkre tette  Ashleyvel és úgy érzem ez miattam van.
- Ez nem igaz! Ashley miatt mentünk szét! Eleve nem is kelet volna vele újra kezdenem! Inkább el kelet volna mondanom annak a lánynak hogy mit érzek iránta!
- Milyen lánynak?
- Annak aki el csavarta a fejemet.
- Hogy hívják?
- Nagyon szép neve van és félek hogy nem akar tőlem semmit.
- Na ki az? Körbe írod vagy mi?
- Inkább körbe írom.
- Akkor ez barkóba!
- Akkor el mondok róla pár dolgot. Nagyon kedves és aranyos szinte már angyali. Jó a hangja és a szeme olyan mint a tenger! Végtelen és csodálatos valamint kiszámíthatatlan!
- Na jó inkább passzolok!
-  Nincs egy tipped sem?
- Talán a szomszéd Erika néni aki már közel van 60 évhez?
- Nem! Hogy is gondolhatod ezt? Minek nézel engem?
- Nem is tudom! Egy idiótának aki nem mondja meg az egyik munkatársának hogy szerelmes belé!
- Kire célzol?
- Kate! Ő az a lány akiért oda vagy! Vagy nem? Annyira izzik körülöttetek a levegő ha együtt játszotok!
- Nem! Ő csak egy munkatárs és mind a ketten tudunk színészkedni! Az a lány sokkal de sokkal közelebb van a szívemhez mint egy munkatárs és közelebb is van!
- Biztos hogy nem a szomszéd néni az?
- Biztos! Azt a lányt úgy hívják ahogy téged!
- Engem? Ismersz még egy Lucyt?
- Te vagy az!
- Te belém vagy esve?
- Sajnos igen! De nem tudom te hogy érzel irántam.
-  Be vallom hogy nekem is tetszel de én nem nagyon gondolkoztam ilyenen mert te Ashleyvel voltál és nem akartam hogy a padlóra kerüljek miattad!
- Én minden nap gondoltam rád! Próbáltam nem rád gondolni de nem ment!
- Ez akkora őrültség!
- Mi?
- Te egy híres énekes vagy én meg senki! Csak egy híres énekes húga akiről senki nem tud!
- Nekem nagyon is híres vagy!
- Ez csak egy ember! Tudod most már nem is akarok annyira híres lenni!
- Miért?
- Mert minden annyira bonyolult! A sok paparazzo meg a rajongók az őrületbe fognak kergetni!
- Az lehet! De akkor most mi lesz?
- Nem tudom! Talán hiba lenne!
- Nem! A hiba az lenne ha nem próbálnánk meg!
- Nem tudom! Minden olyan zavaros nekem!
- Segítsek neked hogy tisztán láss?
- Hogyan?
- Engeded?
- Igen de mit?
- Majd meg látod!

Hirtelen elém állt és megcsókolt. El akartam magamtól lökni de ahányszor ezt meg tettem újra megcsókolt. Teljes erőmből el akartam löki de nem ment.

JAMES:

Be vallottam Lucynak az érzéseimet és hogy meg mutassam neki hogy nem hiba ha meg próbáljuk megcsókoltam. Egy ideig el lökdösött magától de nem adtam fel! Újra meg újra megcsókoltam még nem hagyta magát. Végül már ő is élvezte a dolgot.

- Annyira hülye vagy James!
- Én? Miért?
- Mert bárki meg láthat minket! Tudod mi van most! Így is utálnak és te még ilyeneket csinálsz!
- Nem érdekel! Ha nem akarják nézni forduljanak el!
- Nem tudom hogy csak merész vagy csak szimplán nem fogod fel a dolgok súlyát.
- Merész vagyok és azt hiszem meg kockáztatom ezt ha rólad van szó!
- Bolond vagy!
- Csak annyira amennyire te!

A homlokát a homlokomhoz támasztotta és úgy nézet a szemembe miközben át ölelt.

- Haza kéne már mennünk! A többiek már biztos kész vannak a rendezéssel.
- Nem értem miért csinálod ezt?
- Mit?
- Amint közelítek feléd rögtön 180 fokos fordulatot veszel és nem tudlak követni! Mi rosszat tettem?
- Nem te vagy a baj ha nem én! Tudod én meg vagyok átkozva a kapcsolatok terén.
- Ezt hogy érted? Azt hittem még nem volt barátod!
- De volt egy kettő!
- Pontosabban?
- 5 pasim volt de egyik se tartott 1 hónapnál tovább! Mindegyik egy hónap után pát intet vagy baleset érte és fél tőlem.
- De én nem akarok pát inteni és nem érdekel ha lábam töröm még veled vagyok. Az a fontos hogy szeres engem és legyél mellettem.
- De nem félsz az átoktól?
- Nem! Nem vagyok babonás így nem kell félnem az átkoktól!
- Biztos?
- Csak akkor ha meg próbálod velem.
- Nem tudom. Kaphatok egy kis időt? Át szeretném ezt gondolni.
- Rendben!
- Most már tényleg mennyünk haza mert nem tudják hol vagyunk.
- Jó! Gyere és induljunk.

Haza mentünk és készültünk a bulira. Még én és Logan kipakoltuk a poharakat Lucy  és Nina eltűntek nem tudni hova.