27.fejezet

Esküvői mizéria

                                                            LUCY

A fiúk forgatása eszméletlenül unalmas, számomra mert nincs ideje Jamesnek hogy velem legyen csak este mikor már hulla fáradt. Mindenki a nyakunkon van egész este, ami jó csak néha kéne nekem a romantika Jamesel hisz alig van időnk az esküvőig és még semmi nincs lefoglalva se megtervezve. Én próbálok mindenben helyt állni. A koncerteken 100%-os teljesítményt kell nyújtanom és az interjúkon, dalfelvételeken, mert a rajongóim ezt várják el tőlem, de közben Jamesel is kell foglalkoznom és az esküvővel is. Ha 6 felé szakadnék, akkor se lennék elég mindenkinek!  Jo sokat segít, de akkor is nehéz ez nekem! Álmai esküvőjét úgy képzeltem el, hogy azzal tervezem, meg akivel összekötöm az életemet örökre. James nem is törődik vele olyan, mint ha nem is érdekelné milyen lesz. Szerintem csak nekem fontos ez neki nem. A mai nap viszont tényleg leülünk, és megbeszéljük, mi legyen, ha nem is alszom semmit megint. Jo kitalálta, hogy ma elcipeli a többieket valahova csak, hogy mi kettesben legyünk, hogy nyugodtan meg tudjuk beszélni a dolgokat Jamesel de volt egy feltétele! Ha ma elmegyünk nekem esküvői ruhát nézni. Bele mentem, mert tényleg jó ötlet most ez, legalább kikapcsolódunk kicsit.

Elindultunk London legjobb ruha szalonjaiba hogy találjunk nekem ruhát. Még csak megnéztük a ruhákat nem próbáltam fel semmit, mert nincs most olyan kedvem. Szandi mindet imádta, de én nem is nagyon figyeltem, rá mert minek a szép ruha nem tökéletes a boldogságom, mert James rám se hederít. Mikor megnéztük a ruhákat 6 db-ot választottunk ki, ami jó lenne az esküvőre. Alig vártam, hogy végre vége legyen a ruhaválogatásnak, amit még az elején annyira akartam, de most már unalmas volt és elszomorító. Gondoltam rendelek James kedvenc kajájából a közeli étterembe majd utána leülünk megbeszélni, hogy mit, szeretne az esküvőn, és hogy eldöntsünk mindent végre, hogy el tudjam kezdeni a szervezést. Jo-ék elmentek vacsorázni majd moziba és végül sétálni. James állítólag már egy órája lelépet a forgatásról, de még mindig nem jött haza percig csak 30 perc sétálva innen a forgatás helyszíne. Tiszta ideg voltam és mérges is, mert küldtem neki üzenetet is hogy beszélnünk kell, de nem írt vissza. Csak ültem a nappaliban az asztalra rakott lábammal és körülöttem sok papír kupac, amin az esküvői dolgok volta leírva, amivel sokat dolgoztam, hogy meg mutassam neki. Olyan 10 óra után jött haza James. Oda jött és a papírokat a földre dobva leült mellém és csókot akart adni, de ellöktem magamtól.

- Most mi van szívem?

- Azokkal sokat dolgoztam!

- Jó bocsi nem tudtam. De mi a baj?

- Nekem?

- Igen! Látom zabos vagy. Miért?

- KB.2 órája itthon kéne lenned!

- Csak elmentem a producerekkel beszélgetni meg vacsorázni.

- Akkor felesleges volt kaját hozatnom neked?

- Nem kellet volna.

- Írtam neked hogy beszélnünk kell.

- Még meg se néztem a telefonomat reggel óta.

- De jó akkor!

- De most miért vagy ilyen? Miért baj hogy nem jöttem haza egyből?

- Mert meg kéne beszélnünk az esküvőnket, de te nem is foglalkozol vele! Én kiteszem a lelkemet, hogy koncertezem meg interjúzzak, és közben szervezem az esküvőnket.

- De ez a te álomesküvőd lesz. Te tudod, milyet akarsz!

- De ahhoz te is kellesz, és mióta forgatsz, elhanyagolsz és olyan dolgokat kéne megbeszélnünk, mint a vendég lista meg az ülésrend vagy a díszek tányérok szalvéták mintáját.

- De engem ez untatnak. Elegem van a folytonos esküvői témákból. ezt te tudod, milyen én csak egy igent mondok és kész majd boldogan élünk még meg nem halunk.

- Neked akkor már nem is fontos, hogy hol és mikor lesz, az a nap mikor kimondod azt a nagyon nagy igenedet?

- de fontos, de most a forgatásra kell koncentrálni! Ma is szöveget kell tanulnom.

- Én nem alszok már egy ideje csak 4 órákat, hogy mindent leegyszerűsítsek neki, hogy végre kiválasszuk a dolgokat és majd felbukok egy koncert után, de neked szöveget kell tanulnod!

- Miért kell ilyen pucc parádé, azért mert elveszlek? Szeretjük egymást és kész.

- Te kértél meg és most neked elég lenne, hogy így élünk?

- Nem vagy boldog?

- Boldog vagyok veled, de azt hittem, hogy te is ezt akarod nem csak én, de te semmit nem tartasz be, amit megbeszéltünk az esküvő eltolása miatt! Egyáltalán szándékodban áll kimondani majd azt az IGEN-T?

-  Persze hogy igen, de miért kelek én ehhez? Miért nem veszünk fel egy esküvőszervezőt erre?

- Jó vegyünk fel egyet! Akkor felesleges volt 1 hónapot szórakoznom az egésszel, mert majd az esküvőszervező megcsinálja! Mert nekem annyi időm volt, hogy ezzel ütöttem el az időt. Király Lucy adtál a szarnak egy nagy pofont!

- Nem értem miért kell ezt így felfújni?

- Mert te ott terpeszkedsz a kanapén körülötted meg 1 hónapnyi munkám, amit nem becsülsz!(Megfogtam a kabátomat és felvettem.)

- Most hová mész?

- Nem tudom csak el innen! Talán oda ahol becsülik a munkámat.

Mérgesen mentem el és még az ajtót is becsaptam. Most el akarok minden elől menekülni és semmi másra nem gondolni, mint magamra. Kendall nem becsüli a munkámat és ez nagyon fáj. ..

JAMES

Lucy nagyon kiakadt, most mert nincs húzásom mostanság az esküvői témákhoz. Mindenki az esküvőnket emlegeti, és ebből elegem van már, hogy a forgatásokon ezt kell hallgatnom, de még itthon is Lucy nyúzza a fülemet, hogy tervezgessük ezt. Csak egy kis esküvőmentes napot akarok, ami csak rólunk szól nem másról. Mondjuk tényleg sokat dolgozott azzal, hogy már csak választanom kéne a minták közül.  Minden minta mellet ott volt, hogy igen vagy nem. Elkezdtem át nyálazni a kupacot, hogy kiválasszam, hogy nekem mi tetszik és mi az, amit az esküvőn szeretnék látni.   Olyan sokáig válogattam, hogy már a többiek is haza jöttek. Csak lestek, hogy mit csinálok, de csak James merte megkérdezni!

- Mit művelsz itt?

- kiválasztom, hogy nekem mi teszik az esküvői dolgok közül, amit ki kell közösen választanunk!

- És Lucy hol van? Mert ehhez ketten kelletek.

 - Vitáztunk és elviharzott.

- Mikor?

- Úgy 3 órája.

- De hova?

- Gondolom, sétál, és közben kiszellőzteti a fejét.

- De késő van már.

- Tudom, de a mobilja itt maradt.

- És te meg nyugodtan ülsz a papírokkal az öledben és utána sem mentél?

- Minek? Akkor csak összevesznénk, ami után megint le kéne mindent fújnunk az esküvőt. Csak azt nem értem mire ez a nagy felhajtás, hogy én is kellek minden egyes kis apró döntéshez.

-  Talán mert  LUCY sokat dolgozott ezeken a listákkal a rajongói boldoggá tétele közben is. Ja és azért mert az esküvő a jövőbeli életeteket határozza meg és Lucy-nak ez már leeset, de úgy látom, hogy én világosítottalak fel.

- Jó, de én mit tudnék csinálni ebben? Én azt szeretném, ha ez az ő álom esküvője lenne. Én nem tudhatom, ő mit akar!

- És ha ő a közös álom esküvőtöket tervezi? És mi van, ha ezért akarja, hogy te is segíts neki, hogy boldognak lásson?

- De én akkor vagyok az, ha ő is!

- Azért teszi ezt. Gondolkodj, el rajt kérlek, mert Szandi már elképzelte magát koszorúslányként és be van zsongva.

- Jó! Elgondolkodok rajta.

- Na azért! Na de én megyek aludni a többiekkel.

- Rendben.

- Holnap találkozunk.

- Oké! Jó éjt és üdvözlőm Lucy-t!

- Át adom.

Elgondolkodtatott, amit Kendall mondott, hogy Lucy talán a kettőnk esküvőjét akarja megtervezni nem a saját álomesküvőjét, amit megálmodott. Elhatároztam, hogy mostantól jobban oda fogok figyelni mit, mond, és jobban kiveszem a szervezésből a részemet! Alig várom, hogy Lucy haza jöjjön és elmondjam, neki hogy mostantól sokkal jobban oda figyelek az esküvőnkre…