40.fejezetet
A sokkoló hír....

LUCY

Egész este nem aludtam, mert idegesített Jade hogy az én házamban lakik, de akkor is lezárom ezt az egészet. Nem fog többet szórakozni velem és a családommal. Nem hagyhatom, hogy ez a boldogságunk útjába álljon!  Reggel Mia a kertben játszott mikor James jött meg.

- Szia.

- Szia! Hát te?

- Baj van!

- Ugyan mi?

- Jade elment.

- Éjen!

- Elvitte Matty-t is!

- Hogy mi? Megmondtam neki, hogy megteszem, és úgy látszik nem hisz nekem!

- Most mit tegyünk?

- Feljelentem véglegesen! Nem akarok tovább harcolni vele és elegem is van!

- De nem akarom, hogy Jade-el legyen! Ki tudja merre mehettek?

- Nyugi! Megtalálja a rendőrség.

- Biztos vagy benne?

- Igen! Holnapra már itt lesz!

- Akkor jó!

James nagyon ideges volt és láttam, rajta hogy aggódik Matty miatt. Gondoltam csinálok neki egy kávét, hogy megnyugodjon.

JAMES

Lucy megnyugtatott egy kicsit, de akkor is belegondolnom is rossz, hogy a fiam azzal a nővel van. Ezek után biztos nem hagyom többet, hogy eltűnjön a szemem elől Matty. Lucyval elmentünk a rendőrségre még Jo vigyázott Mia-ra. A rendőrségen szegény Lucy-ra egy sorkérdés felelek játék várt, ami órákig tartott. Velem is eljátszották ezt, de nem érdekelt, hogy mi az ára, hogy végre együtt legyen a családom…

LUCY

A fülemben csöngtek a kapitányúr kérdései, amit felrakott, hogy miért most mutatom meg a felvételt és miért most teszek feljelentést, ha eddig tudtam ki volt az Nem érdekel, ő mit mond, de én nem úgy cselekedtem, ahogy kellett volna, ha nem, ahogy jónak láttam. Mi értelme lett volna annak? Hamarabb szabadul és tönkre tesz engem bosszúból. Mikor haza értünk egy rendőrautó parkolt a házam előtt. Tárva nyitva volt az ajtó és mikor beléptünk láttam, hogy Jo a nappaliban a kanapén ül és jegeli a fejét. Mellette Kendall vigasztalta. Nem értettük mi baj van. Hirtelen a rendőr jött oda hozzánk.

- Az önök lánya Mia Maslow?

- Igen! De hol van?

- A hölgy állítása szerint egy bizonyos Jade nevű nő vitte el miután leütötte őt.

- Jade elvitte a lányomat?

- Igen asszonyom! Már intézkedtünk, hogy megtaláljuk, de addig is kérem, nyugodjon meg és válaszoljon egy pár kérdésre.

- Hogy nyugodhatnék meg? A lányom egy örültnél van, aki már egyszer meg akart engem ölni. Maga szerint ez megnyugtat?

- És nem tudja miért vitte el a lányukat?

- Mert bosszút akar rajtam állni.

- És nem tudja, hol lehetnek?

- Ha tudnám, maga szerint itt lennék?

- Kérem, nyugodjon meg hölgyem. Mindent megteszünk, hogy előkerüljenek.

- Nem látom, mert a lányom nincs még itt.

- Amit tudunk, megtesszük.

A hírbe majd beleroppantam! A lányom annál az örültél van, aki engem is meg akart ölni. Akkor mit tenne, az én kislányommal hisz Ő nem tehet semmiről…

JAMES

Mindenkit lesokkolt a hír hogy Jade elrabolta a lányunkat. Tudta, hogy hol fáj nekünk a legjobban és ezért elvitte a lányunkat, de az biztos, hogy ezt én se és Lucy sem hagyjuk megtorlás nélkül.  Miért nem áll bosszút rajtam közvetlenül? Miért kell neki a lányunk? Lucy összetört teljesen hisz a szeme fényét vitte el Jade. Mia ágyán fekve ölelgette a plüss kutyáját és sírt. Próbáltam vigasztalni, de nem ment. Ha valami baja lesz Mia -nak akkor Lucy összeroppan és még magában is kárt tenne akár. Kendall és én adtunk Lucy-nak egy nyugtatót, hogy aludjon valamit, mert nincs annak semmi értelme, hogy a kimerültségig vívódjon ezen. Mikor végre elaludt leült

- Hogy van a fejed Jo?

- Még fáj. ( Oda adtam neki a jeges palackot, hogy jegelje a fejét.)

- Ettől jobb lesz.

- Annyira sajnálom James.

- Nem tehetsz róla. Senki nem tudhatta ezt.

- Épp csináltam Mia -nak egy Kakaót mikor Jade megjelent és leütött engem egy vázával. Talán ha jobban figyelek, akkor most itt lenne Mia és nem annál az örültnél.

- Ebben csak én vagyok a hibás. Ha hamarabb elvetettem Matty-t a bírósággal, akkor Jade nem vitte volna el a gyerekeimet.

- Akkor is megtette volna! Nem állt volna le akkor sem! Sőt még mérgesebb lenne és akkor ártott volna Mia- nak itt helyben. Szerintem még nektek is.

- Most mi tévő legyek? Lucy össze van, törve én meg nem tudom, mit csináljak, hogy segítsek neki. Talán el kelet volna válnunk és akkor nem lenne most ez!

- Lucy-nak mindene a lánya, ahogy te is az vagy neki. Ha elvesztet volna, akkor ugyan úgy össze lenne törve, mint most. Szeret téged.

- De ha előbb cselekedek, akkor…

- Akkor is bosszút áll Lucy-n!

- Ezt hogy érted?

- Jade rajta akart ezzel bosszút állni nem rajtad! Lucy a baja nem te! Meg is ölné, ha lenne rá lehetősége annyira utálja Lucy-t Egyetlen élet célja lett, hogy Lucy-t tönkre tegye bármi áron!

- De miért rajta? Miért nem rajtam? Én hagytam ott!

- De Lucy- ért! Azt hiszi, ha őt elpusztítja, akkor megkap téged vagy már csak a bosszú hajtja.

- Ebbe bele se gondoltam.

- Mert nem tudod, mi jár egy nő agyában, ha valamit akar és célul tűzőt ki! Jade célja hogy Lucy ne legyen boldog.

- Hát az biztos, hogy most nem boldog.

- Ne félj! Megtalálják őket. Nemsokára ismét a fejtetejére állítja Mia a házat, ahogy szokta.

- Az lenne a legjobb, ha most is ezt tenné itt.

- Lucy alszik?

- Nagy nehezen álomba sírta magát. Szorongatja Mia plüss kutyáját.

- Szegénykém.

-  Az biztos, hogy a poklot éli most át Lucy. Mia meg lehet ijedve. Eddig soha nem töltött el egy estét se valamelyikünk nélkül.

- Még kicsi és szerintem nem is érzékeli, hogy most mi történik vele.

- Remélem, mert ha ezek miatt valami baja lesz, én nem nyugszom, még nem kapja meg a büntetését, amit szerintem érdemelne.

- Annyi bűnt követett el hogy biztos vén korára szabadul majd, csak ki ha kiszabadul egyszer.

Jo nem nagyon nyugtatott meg, mert ugyan olyan ideges voltam és ugyan úgy aggódtam Mia és Lucy miatt.  Későn mentek haza Jo-ék én meg beültem Lucy mellé és próbáltam törni a fejemet, hogy merre lehetnek most. Reggel arra keltem, hogy Lucy ordibál.

- Mi a baj Lucy?

- Nincs meg Mia. Eltűnt! James hol van? ( Mint aki nem emlékezne, hogy mi történt tegnap.)

- Nyugi Lucy! Már keresi a rendőrség Matty-t meg Mia-t Jade-el együtt!

- Miért van nála a lányom? James hozd, haza kérlek. Nem bírom nélküle!

Az ölembe rogyva zokogott. Félek, hogy Lucy beleörül majd ebbe. Ezt nem bírom ki én, se ha őt is elvesztem.

LOGAN

Mikor meghallottam a hírt hogy Mia-t elvitte Jade egyből Lucy -hoz mentem. Hangos kiabálást hallottam a bejárati ajtóban így a pótkulccsal bementem. Mikor felértem ahonnan jött a hang láttam, hogy Lucy James ölébe rogyva sír. Rossz volt így látni a húgomat, amit én se bírok elviselni, ha szomorú.  Jamesel adtunk neki még egy nyugtatót és visszafektettük aludni.  Mikor elaludt lementünk a nappaliba hogy megtudjam mi hír Mia hollétéről.

- Semmi hír nincs?

- Semmi! Azt mondták, hogy majd ma felhívnak mire jutottak, de eddig semmi.

- Lucy hogy bírja?

- Mióta megtudta már nyugtatóval tudom megnyugtatni.

- Nagyon megviseli.

- Ma arra keltem, hogy ordítva keresi Mia-t! Mint ha nem emlékezett volna, hogy elvitte Jade. Borzalmas így látnom.

- Ha nem kerül elő Mia, akkor Lucy belebetegedik.

- Tudom! Mellette voltam egész éjszaka, mert attól féltem, hogy az éjszaka folyamán kárt tesz magában.

- Te se tudod, hol lehetnek?

- Sajnos nem! Semmi nem jut eszembe!

- És te hogy bírod?

- Ordítanék! Törnék, zúznék legszívesebben de Lucy-nak sajnos most csak én vagyok.

- Felhívjam anyámat, hogy jöjjön ide neked segíteni?

- Nem mondtam nekik is meg a szüleimnek is hogy megbirkózok vele.

James is erősnek mutatja magát, de közben annyi minden kavarog benne! Nem tudom, hogy tudok rajtuk most segíteni…